A g?r?g nеp t?rtеnetеbol
Андрей Тихомиров
G?r?gorszаg, Ciprus fo lakossаgаt a g?r?g?k alkotjаk. A g?r?g?k nevet az оkorban a rоmaiak adtаk nekik a dеl-olaszorszаgi hellеn gyarmatos?tоk egyik kis t?rzsеnek neve utаn. A hellеn nеp a 12. szаzad k?rnyеkеn kezdett kialakulni. idoszаm?tаsunk elott e. G?r?gorszаg legosibb lakоinak, a pelazgoknak a kis-аzsiai j?vevеnyekkel (tirzeniek, kariak stb.) valо keveredеsеnek eredmеnyekеnt, akik viszont a Dеl-Urаl sztyeppеirol еrkeztek (ahol a legosibb indo-szigetek). -Eurоpai k?z?ssеg alakult), еs a Balkаn-fеlsziget еszaknyugati vidеkеrol szаrmazо t?rzsek, amelyek akkor fokеnt nеgy t?rzsbol аlltak: akhаjokbоl, iоnokbоl, eolikusokbоl, dоrokbоl еs nеhаny mаs, kisebb t?rzsbol.
Андрей Тихомиров
A g?r?g nеp t?rtеnetеbol
A g?r?g?k: az emberek kialakulаsa, migrаciо
A g?r?g?k (?njel?lеs—hellеnek) azok az emberek, akik G?r?gorszаg, Ciprus fo lakossаgаt alkotjаk. A g?r?g?k nevеt az оkorban a rоmaiak adtаk nekik a dеl-olaszorszаgi g?r?g gyarmatos?tоk egyik kis t?rzsеnek neve utаn. A g?r?g nemzet KR. E. 12. szаzad k?r?l kezdett kialakulni . G?r?gorszаg legrеgebbi lakosainak, a Pelasgiaknak a kis-аzsiai ?jonnan еrkezokkel (Tirsens, Carians stb.), akik viszont a Dеli Urаl sztyeppеibol (ahol a legrеgebbi indoeurоpai k?z?ssеg alakult ki), valamint a Balkаn-fеlsziget еszaknyugati rеszеbol szаrmazо t?rzsekbol szаrmaztak, amelyek akkor foleg nеgy t?rzsbol аlltak: Achaeusok, ionok, Aeoliak, Dorians еs nеhаny mаs, kisebb.
A g?r?g?k egy magas polgаrosodott tаrsadalom vezetoi voltak, nagy kulturаlis hatаssal voltak a szomszеdos nеpekre, ?szt?n?ztеk anyagi termelеs?k fejlodеsеt еs hozzаjаrultak a kezdetleges k?z?ssеgi rendszer felbomlаsаhoz. Az osztаlytаrsadalom elsosorban ott keletkezik, ahol az osi mestersеges ?nt?zеs kialakult, az osi mezogazdasаgi civilizаciоkhoz szorosan kapcsolоdо ter?leteken. Az emberek ?j tаrsadalmi formаciоra valо аttеrеse szаmos okbоl kapcsolоdott, elsosorban a gazdasаg еs a technolоgia progressz?v formаinak fejlesztеsеvel. Az osztаlytаrsadalom korszakаnak emberi tevеkenysеgеnek ez a aspektusa t?kr?zodik a rеgеszeti anyagokban – a fazekassаg, a vas mezogazdasаgi eszk?z?k elterjedеsеben. Ezenk?v?l a rеgеszeti anyag еlеnk kеpet fest az osztаlyok еletеrol. Az osztаlytаrsadalom megjelenеse a vаrosok megjelenеsеvel, a nagy еp?tеszeti strukt?rаk еp?tеsеvel, az ?rаs terjedеsеvel, a luxus pеldаtlan felhalmozоdаsаval еs a pеnz megjelenеsеvel jаr.
Az оkori g?r?g nemzetisеg kialakulаsаnak t?rtеnetеnek k?l?nfеle aspektusairоl a legfontosabb informаciоkat az osi irodalmi hagyomаny tartalmazza-az оkori ?rоk muvei, amelyek t?bbе-kevеsbе teljes formаban j?ttek le korunkba, dokumentаciоs forrаsok: rendeletek, t?rvеnyek, szerzodеsek, dedikаciоk stb.; anyagi muemlеkek: еp?letek, eszk?z?k, fegyverek, hаztartаsi cikkek maradvаnyai; adatok az оkori g?r?g nyelvbol. A rеgеszeti felfedezеsek sok ?j dolgot adtak a vаros t?rtеnelmеnek tanulmаnyozаsаban. Ki vаllalta a hissarlyk-hegy аsatаsait Kis-Аzsiаban, G. Schliemann 1871-ben . felfedezte az osi Trоja maradvаnyait еs szаmos telep?lеst, amelyek korаbban lеteztek. A Mycenae еs Tiryns аsatаsai sorаn Schliemann hatalmas mennyisеgu anyagot talаlt, amely lehetovе teszi egy k?l?nleges m?kеnеi kult?rаrоl valо beszеlgetеst. 1900-ban Arthur Evans angol rеgеsz egy palota maradvаnyait talаlta meg az osi Knossos helyеn, amely lehetovе tette szаmunkra, hogy beszеlj?nk a Krеtai kult?rаrоl, amely idosebbnek bizonyult, mint a m?kеnеi.
Az irodalmi muvek k?z?l a g?r?g t?rtеnеszek munkаi k?l?n?sen еrtеkesek. Az оkori t?rtеnet?rаs az оkori eposzban gy?kerezik, amelyet olyan h?res versek kеpviselnek, mint az Iliаsz еs az Od?sszea. Ez az informаciо a boeotian parasztsаg еletеrol a rabszolgatartо tаrsadalom kialakulаsa sorаn a Boeotian k?lto Hesiod verseiben talаlhatо – "Works and Days", "Theogony".
A Krеtai-m?kеnеi idoszakrоl szоlо tudomаnyos elkеpzelеsek elsosorban Rеgеszeti adatokon alapulnak. Az аsatаsok kimutattаk, hogy Krеta ter?letеn a neolitikum kezdete a Kr.E. 6. -5. еvezredre ny?lik vissza. A Kr.e. 3. еvezred elejеn еs 1. felеben. Krеtаn аtmenet van a kobol a rеzbe, majd a bronzba. E. 2. еvezred elejеre az ?gynevezett "palotаk" legosibb strukt?rаi Knossosban, amelyek ?nnepi helyisеgek, muhelyek, raktаrak stb., ezt k?vetoen t?bbsz?r ?jjаеp?tettеk. Ezenk?v?l a Krеtai vаrosok (a modern T?r?korszаgban) еs a telep?lеsek maradvаnyai a kеsobbi idoszakokhoz tartoznak. A k?vetkezo еvszаzadokban krеta anyagi kult?rаja, amint azt szаmos muvеszi termеk, freskо, edеny, eszk?z stb., a "palotаkban" megtiszt?tva tovаbb fejlodik. E. 2. еvezred 2. negyedеben virаgzott a Balkаn-fеlszigeten, a Kr.E. 2. еvezred elso еvszаzadaitоl kezdve. E., Krеta eros befolyаsa alatt a Peloponnеszoszban (Mycenae, Tiryns stb.) еs K?zеp-G?r?gorszаg, amely akkor еri el legnagyobb fejlodеsеt, amikor maga a Krеtai kult?ra mаr hanyatlаsi idoszakba lеp. Ennek a kult?rаnak a hordozоi nyilvаnvalоan a g?r?g t?rzsek osei voltak. Krеta kult?rаja jоl ismert hatаssal van Kis-Аzsia partjаra,ahol az ?gynevezett trоjai kult?ra Troy vаrosаnak k?zpontjаval fejlodik. Miutаn elterjedt az Еgei-medencеben, a Krеtai kult?ra ?j vonаsokat szerez, amelyek megk?l?nb?ztetik muemlеkeit a krеtаban talаlhatоktоl. Ez okot ad arra, hogy nem egy krеta kult?rаjаnak, hanem a Krеtai-m?kеnеi kult?rаnak nevezz?k. A Krеtai-m?kеnеi tаrgyak egyedi leleteit Egyiptom, Sz?ria, Palesztina, Ciprus szigetеn, Szic?lia partjain, Dеl-Olaszorszаgban, Dеl-Franciaorszаgban, a Fekete-tenger partjain talаltаk meg. A ter?leti eloszlаs ilyen skаlаjаval a Krеtai-m?kеnеi kult?ra azonban csak a lakossаg korlаtozott k?rеt fedte le. Ennek a kult?rаnak a k?zpontjai egy?tt еlnek az anyagi еlet sokkal primit?vebb formаival e ter?letek lakossаgаnak nagy rеszеben. Krеta muemlеkeinek ?sszehasonl?tаsa Egyiptom muemlеkeivel еs a kеt folyо orszаgaival azt sugallja, hogy Kr.E. 2. еvezredben Krеtаn volt egy osztаly rabszolgatartо tаrsadalom. E. 14.-13. szаzadtоl kezdve a Krеtai-m?kеnеi kult?ra tovаbbi fejlodеse megszunik. Santorini (Tyra) kit?rеse 1380 k?r?l ahhoz vezetett, hogy a Krеtai-m?kеnеi kult?ra cs?kkent, ez az esemеny alааsta a helyi lakossаg "hatalmas istenekbe" vetett hitеt, nagyrеszt elpuszt?totta az оkori G?r?gorszаg, Krеta, Egyiptom gazdasаgаt. A 2. еvezred vеgеn еs az 1. еvezred elejеn az anyagi kult?ra ter?letеn bizonyos t?pus? regressziо figyelheto meg. Ennek oka a Balkаnon megnyilvаnulо nagy t?rzsi mozgalmak voltak.
Homеrosz versei, amelyek lеtrehozаsa a Kr.E. 8. -7. szаzadbоl szаrmazik, a g?r?g tаrsadalom fo informаciоforrаsa a primit?v k?z?ssеgi rendszer bomlаsa еs a rabszolgatartо kapcsolatok eredete sorаn. A versek olyan dalokbоl аlltak, amelyek mindegyike k?l?n-k?l?n is eloadhatо, mint ?nаllо t?rtеnet egy adott esemеnyrol a karakterek еletеben. El lehet kеpzelni, hogy az еnekes-mesemondоt (amelyet az оkori g?r?g?k aed-nek, kеsobb rapszоdiаnak h?vtak) felkеrtеk, hogy еnekeljen bizonyos rеszeket (dalokat) hossz?, esemеnyes versekbol az ?nnepeken. Ha az ?nneplok hallani akartak az оkori Trоja, az еnekes lot falai alatti hosi tettekrol, kithara hangjai еnekeltek a trоjai hаbor?rоl, amely a "rеzbevonat?" Achaeusok (g?r?g?k) k?z?tt t?rt ki, akik G?r?gorszаgbоl "fekete oldal? hajоkon" hajоztak Kis-Аzsia partjaira, ahol volt egy gy?ny?ru "erodfal?" Trоja (Ilium) еs sz?lovаrosuk vеdelmezoi, bаtor trоjai harcosok.
Az akkori g?r?g tаrsadalom abban a formаban, amelyben a versekben t?kr?zod?tt, tovаbbra is megorzi az аltalаnos strukt?rаt. Nemzetsеgek, phratries, egyes?letek t?bb nemzetsеg, еs philae (t?rzsek) a fo tаrsadalmi megosztottsаg mеg mindig teljes mеrtеkben megorizte jelentosеgеt. A homеroszi tаrsadalom nem ismerte a f?ld magаntulajdonаt, nem ismerte a fejlett munkamegosztаs еs a fejlett csere rendszerеt, a vеrviszаly szokаsa mеg nem maradt fenn benne, еs a pаn-indoeurоpai t?rzsi rendszerben rejlo egyеb elemek tovаbbra is fennаlltak. Ugyanakkor a homеroszi idoszakban a vas fokozatosan nemesfеmrе vаlik (j?n az ?gynevezett" vaskor", amely a Dеli Urаl osi metallurgistаibоl szаrmazik), amely kifejezte a homеroszi tаrsadalom hatalmas elonyеt a Krеtai-M?kеnеihoz kеpest. A gazdasаgi еlet a mаr viszonylag fejlett mezogazdasаgon еs szarvasmarha-tenyеsztеsen alapult. Аltalаnossаgban elmondhatо, hogy a homеroszi idoszak gazdasаga termеszetesen zаrva volt. A versekben (foleg az Od?sszeаban) egyes esetekben kereskedoket eml?tettek, de аltalаban nem g?r?g?k, hanem f?n?ciaiak voltak. Professzionаlis kеzmuvesek is megjelentek. Bаr ennek az idoszaknak az anyagi kult?rаja alacsonyabb volt, mint a Krеtai-m?kеnеi, de az elozotol olyan technikai eredmеnyeket ?r?k?lt, mint a fazekaskerеk, a vаzаk festеsеnek technikаja stb., amely hozzаjаrult a v?zi jаrmu tovаbbfejlesztеsеhez. Az еp?toipar, a fazekassаg еs a tengeri ?zlet fejlod?tt. Ezen a gazdasаgi alapon elker?lhetetlen?l megt?rtеnt az osi t?rzsi rendszer bomlаsa. Az osi arisztokrаcia elszigetelt volt. Az arisztokratikus harcosok, a szokаsos еberekkel ellentеtben, szekereken harcoltak, amelyek elosz?r jelentek meg a Dеli Urаl ter?letеn. A nemessеg kapja a legt?bb hadizsаkmаnyt. Nagy hаzakban еl, termof?lddel, de a lakossаg nagyrеszt tovаbbra is szabad gazdаlkodоkbоl аllt. A k?z?ssеg tagjai k?z?tt egyrеszt voltak olyan emberek, akik elvesztettеk f?ldjeiket, mаsrеszt – t?bb kiosztаst koncentrаltak a kez?kbe. A tаrsadalmi lеtra aljаn voltak metanasztok, olyan emberek, akik valamilyen okbоl megszak?tottаk kapcsolataikat k?z?ssеg?kkel, ezеrt megfosztottаk oket vеdelemtol, parasztok, vеg?l rabszolgаk. A homеroszi tаrsadalomban a rabszolgasаg patriarchаlis jellegu volt. Viszonylag kevеs rabszolga volt (az Od?sszeiаban a rabszolgаkra valо hivatkozаsok gyakoribbak, mint az Iliadban), k?zt?k a nok dominаlnak, akiknek munkаjаt a hаztartаsban hasznаljаk. A homеroszi tаrsadalom mеg nem ismerte az аllamot a szо valоdi еrtelmеben. Ebben az idoszakban nagy jelentosеggel b?rt a t?rzsi vezeto (basilei), a vеnek tanаcsa (bule) еs a Nеpi Gyulеs (agora), amely a k?z?ssеg ?sszes szabad tagjаbоl аll. A tаrsadalmi differenciаlоdаs n?vekedеsеvel a nеpgyulеs еs a t?rzsi vezeto fokozatosan elvesztette korаbbi jelentosеgеt. A vеnek tanаcsаnak jelentosеge megnott, amely most nem vеnekbol, hanem nemesekbol еs gazdagokbоl аllt.
A trоjai hаbor? oka Helen, Mepelaus kirаly felesеgеnek Pаrizs —Alexander, Priam trоjai kirаly fia elrablаsa volt. Menelaosz mеlyen megsеrtod?tt, еs sok kirаly еs harcos seg?tsеgеt kеrte. K?z?l?k olyan h?res harcosok voltak, mint Diomedes, Odysseus, Ajax еs a hos?k legbаtrabb – Achilles, a Thetis istenno fiatal fia, a bаtor Myrmidonok vezetoje. Az akhаjok hadjаratаt Menelaosz idosebb testvеre, Agamemnon, M?kеnе еs Argosz kirаlya vezette. Az Akhаj harcosok elfoglaltаk a Trоja еs a tenger k?z?tti s?ksаgot, partra vontаk a hajоkat еs felаll?tottаk tаborukat, ahonnan sorozatokat kеsz?tettek, kis telep?lеseket fosztogattak еs puszt?tottak. Troy ostroma kilenc еvig tartott. A tizedik еvben volt egy veszekedеs kеt vezeto – Achilles еs Agamemnon. Agamemnon kirаly, arrogаns еs kapzsi, megsеrtette Krisztust, Apollо Isten papjаt, mivel nem volt hajlandо elfogadni tole a vаltsаgot, amelyet a pap hozott elfogott lаnyаеrt. Chrysus panaszkodott Apollоnak, еs o, aki d?h?s volt az Achaeusokra, еrthetetlen pestist k?ld?tt rаjuk, Achilles, aki meg akarta tudni az Achaean katonаk halаlаnak okаt, talаlkozоt h?vott ?ssze, ahol Calchas j?vendomondо mindenkinek feltаrta Agamemnon bun?ssеgеt, mondvаn, hogy Apollo akaratаval Chrysus lаnyаt vissza kell adni apjаnak. A feld?h?d?tt Agamemnon k?vetelte Briseist, akit korаbban Achilles-nek adtak, foglya helyett. Felhаborodott Achilles felajаnlotta, hogy erovel oldja meg a vitаt, de Athena istenno visszatartotta. Kijelentette, hogy sem o, sem katonаi nem vesznek rеszt a csatаkban. Miutаn visszah?vta a Marmidoniakat, visszavonult a sаtrаba. Agamemnon kirаly Zeusz javaslatаra ?gy d?nt, hogy csatаt ind?t a trоjaiakkal. Azonban elosz?r azt akarja, hogy teszteljеk a hangulat az Achaean harcosok еs felkеri oket, hogy haza. A vezetok felhаborodаsаra a harcosok boldogan rohannak a hajоkhoz, felkеsz?lve arra, hogy azonnal elind?tsаk oket. Ezutаn Agamemnon ?sszegyujti a csapatok tanаcsаt, amelyen Thersites, a legrondаbb Achaeans, aki Troy k?zelеben еrkezett, a hеtk?znapi katonаk еrdekeinek vеdelmеben jаr el. A ravasz Od?sszeusz kirаly meggyozеst еs erot hasznаl az akhаjok befolyаsolаsаra, a Therszitаkat pedig egyszeruen gyаva beszеdekеrt verik meg. Mindezen esemеnyek le?rаsаt a vers nyitо dalai tartalmazzаk.
Вы ознакомились с фрагментом книги.
Для бесплатного чтения открыта только часть текста.
Приобретайте полный текст книги у нашего партнера:
